A terhelhetõségre folyamatosan odafigyelve, gondosan kell összeállítanunk a legfiatalabbak mozgásterápiáját, hiszen a felnõttekhez képest jelentõs különbségekkel találkozunk. A gyermek testméreteinek változása ugyanis nem egyenletes, hanem szakaszos és jelentõs egyéni különbségek alakulnak ki különbözõ biológiai életkorokban. A fejlõdés a gyermekkor középsõ szakaszában (4-11 év) viszonylag állandó, a pubertás szakaszban felgyorsul (12-15 év), majd a posztpubertásban (16-20 év) ismét lelassul a felnõttkor eléréséig.
A fejlõdés azonos életkor esetén nem mindig azonos ütemû , és a kis termetû, késõn érõ gyerekek hátrányos helyzetben vannak a magasabb, korán érõ gyerekekkel szemben. A nagy egyéni különbségek miatt a fizikai aktivitás meg kell feleljen a gyermek biológiai érettségi állapotának. A korai gyermekkorban az alapmozgásokat kell elsajátítani (futás, ugrás, rúgás, dobás stb.) játékos formában. 6 és 12 éves kor között a mozgáskoordinációt célszerû finomítani, és minél több sportágat kipróbálni. Ha a versenysport a célunk, akkor is várjunk 12 éves korig: csak ezután koncentráljunk az adott sportágra.
A nõi ízületek általában kisebbek, de a nõk sokkal jobban gazdálkodnak energiájukkal, mint a férfiak. A nõk kb. negyven százalékkal kevesebb energiát használnak el, mint a férfiak azonos táv legyalogolása alatt. A nõknek nem kell attól tartaniuk, hogy a súlyzós edzés hatására nagy izomzattal fognak rendelkezni. A nõknek még inkább erõsíteniük kell a haránthasizmaikat, amely gyakran nem funkcionál, terhesség vagy a császármetszés miatt.
Ha gyermeket vársz, nagyon fontos, hogy erõsítsd a hasfaladat! A hasfal megnyúlik a várandósság alatt. Sajnos azoknak a nõknek, akik egymás után – kb. két év alatt – több mint két gyereket szültek, még kevésbé mûködik a hasizmuk. A szervezet nem emlékszik, hogy milyenre kellene visszaállnia. Néhány indián törzsben tiltott volt, hogy az asszonyok három éven belül újra teherbe essenek, mert tudták, hogy ez meggyengíti a nõt, és túlélését veszélyezteti.
Sokan a várandósságot használják fel, hogy mindent megehessenek. A zsírszövet nemcsak kívül, de belül is ránk rakódik, a hasfal egyre jobban megnyúlik, és a hátfájdalom is növekszik. A császármetszés kifejezetten árt a hasizomnak: az izom három rétege, melyek egymástól függetlenül mozognak, többé nem tudnak úgy elcsúszni egymás felett. Mivel ez kezdetben fájdalommal jár, a nõk hamar megtanulják, hogy ne használják fájó hasizmukat, és így rossz ideg-izom kapcsolatok alakulnak ki a testben. Mindez destabilizálja a hátat, és közvetetten az egész testet.
Az idõskorúak, azaz a hatvanöt éven felüliek mozgásprogramjának legfõbb célja az, hogy meghosszabbítsuk az aktív élettartamot. Az öregedés, mely tulajdonképpen már a szülés után elkezdõdik, ebben az életkorban a normális életmûködések csökkenését eredményezi.
Természetesen a biológiai életkor nem mindig azonos a naptári életkorral. Valamennyien ismerünk fiatalos öregeket és elhasználódott középkorúakat.