Manapság az emberek ugyanazt a néhány ételt eszik napról napra. Pedig a különbözõ növények, más-más létfontosságú tápanyagot tartalmaznak. Ha változatosan étkezel, kiegyensúlyozott lesz táplálkozásod.
Ezért egyél lehetõleg minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt. A legtöbb bennszülött kultúrában nagyon ritkán fõzték meg az ételt. Étrendjük nagy részét a nyerskoszt tette ki, még a húst is nyersen ették. A sütést csak arra használták, hogy megpuhítsák a rostot néhány zöldségben, hogy emészthetõ legyen. Sütés és fõzés közben megöljük azokat az enzimeket, amelyek szükségesek az emésztéshez. Általánosságban ezek az enzimek nem élik túl a 48 fok feletti hõmérsékletet. Sok vitamin és az ételek más másodlagos tápértéke szintén hõérzékeny. A fõtt ételek túlzott fogyasztása azzal a kockázattal jár, hogy mind vitamin-, mind enzimhiányosak leszünk. Nyers ételeket és gyümölcsleveket használtunk évezredekig, hogy felépüljünk egy-egy betegségbõl, és hogy méregtelenítsük szervezetünket. Egyszerûen szólva: ha minden, amit eszel halott, akkor te is azok közé tartozol, akik meghalnak harmincöt évesen és jó esetben a második harmincöt évben a testük vándorol orvostól orvosig. A nyers zöldség- és gyümölcslevek kiváló tápanyagforrások, de vigyázat, a legtöbb esszenciális tápanyag préselésük után nagyon gyorsan oxidálódik.
Még ha bio gyümölcsöt és zöldséget fogyasztasz, akkor is mosd meg õket alaposan, így megszabadulsz a parazitáktól, és a szállításuk során rárakódott szennyezõ anyagoktól.
Bármennyire is divatos manapság reggelente müzlit enni, jó ha tudod: az emberi szervezet alapvetõen nem ezek fogyasztására van tervezve. Rengeteg tudós bizonyította már, hogy tízezer évvel ezelõttig a fõ élelmiszerforrásunk a hús volt. A gyümölcsök, zöldségek, magvak fogyasztása csak szezonális jellegû volt, és leginkább az étkezés kiegészítését szolgálta.
Egy kg hús táplálkozási haszonértéke több kg zöldségének felel meg. A feldolgozott búza, és finomított liszt tápanyagban és rostban szegények. Ha ilyen terméket eszel, válaszd a teljes kiõrlésût!
Joghurtot évezredek óta fogyasztunk. Amelyek acidophilust és biphidust mikroorganizmusokat tartalmaznak, azok nagy segítséget jelentenek a vastagbélnek. Ezek a tejsavat termelõ baktériumok savasabb környezetet teremtenek a vastagbélben, így csökken a különbözõ megbetegedések kockázata.
De mielõtt mértéktelen joghurtfogyasztásba kezdenénk, érdemes tudni néhány dolgot!
Lehetõleg ne gyümölcsjoghurtokat fogyasszunk! A gyümölcsjoghurtoknak magas a cukortartalmuk, és a hozzáadott gyümölcsök általában túlérettek. A joghurt csak annyira jó, amennyire az összetevõi!
A tej két jól ismert eljárással kerül az asztalunkra.
A pasztörizálás célja a lehetséges fertõzõ baktériumok kiirtása. A tej akkor pasztörizált, amikor a vegyész nem talál enzimeket a tejben. Az eljárás során a tejet elõsször 63 celsius fokra melegítik 30 másodperc alatt, majd 72 fokra 15 másodpercig és 89 fokra 1 másodpercig. A hõ azonban megöli a fontos enzimeket is, mint ahogy a vitaminokat és ásványi anyagokat is.
A homogenizálás az a folyamat, ahol a tejet nagyon finom szûrõn keresztül átszûrik, ami által a zsír molekulák száma a tizedére csökkenek. Néhány szakember szerint ez járul hozzá ahhoz, hogy tejben lévõ fehérjehormonok nem emésztõdnek meg teljes mértékben. Így a nem tökéletes emésztés miatt néhány tejfehérje bekerül érintetlenül a vérkeringésbe. Ez az immunrendszerünkbõl allergiás reakciót válthat ki.
A hús létfontosságú az emberi szervezet egészséges mûködése szempontjából. Az ideális az lenne, ha olyan állatokat fogyasztanánk, amelyeket fûfélékkel tápláltak.
Különbözõ adalékanyagok pl: nitrátok és nitritek, amelyek megadják a húsok jellegzetes vörös színét, bizonyítottan rákot okoznak. Rengeteg ilyen található a különbözõ feldolgozott húskészítményekben.pl: sonkákban, virslikben, füstölt halakban. A feldolgozott húsok sokszor allergiát is okoznak. Javaslat: kerüld ezeket a termékeket! Ha teheted, minimalizáld a füstölt hús és ellenõrizhetetlen helyrõl származó halak fogyasztását és válaszd inkább a bio húsokat, termékeket.
Mivel az óceánok szennyezettsége megmérgezi a halakat is, így ezek fogyasztása sem teljesen biztonságos ma már. Hosszabb élettartalmuk miatt a nagyobb halak több vegyi anyagot (nehézfémet) tudnak felhalmozni, mint a kisebbek. Ezek a nehézfémek a fõzés során eltávoznak, így jó ötlet a halakat megsütni, megfõzni fogyasztásuk elõtt.
A tojás kiváló fehérjeforrás. Magas koleszterinszintje mellett megfelelõ mennyiségû lecithint tartalmaz, amely segít a zsírok emésztésében. Az omega3 és omega6 zsíraránya az optimális 1:1 és 1:4 arányhoz képest 1:16-30-hoz. Vagyis a túl sok tojás túl sok omega6 zsírsavat juttat a szervezetbe, ami gyulladásokat okozhat!
Az orvosok, dietetikusok szeretik riogatni az embereket a koleszterinszinttel. A koleszterin azonban létfontosságú a sejtfal-képzésben, amelyet a testünk is termel stressz hatására. Amikor gyulladás van a szervezetben, megnövekszik a koleszterinigény. A stressz, az alkohol, a gyógyszerek és adalékanyagok mind okozhatnak gyulladást az emésztõrendszerben, megemelve ezzel a koleszterinszintet.
Megdöbbentõ adat, hogy közel négyszáz évvel ezelõttig a finomított és egyszerû cukrokat – a méz és a gyümölcsök kivételével – az emberek egyáltalán nem fogyasztották. Míg száz évvel ezelõtt egy év alatt 1-2 kilogramm cukrot fogyasztottunk, ma már ez a szám 70-80-kilogrammra nõtt. A finomított és egyszerû cukor valójában üres szénhidrát, és a szervezetnek egyáltalán nincs rá szüksége!
A finomított cukor meg van fosztva vitamin- és ásványi anyag tartalmától, és degeneratív betegségeket okozhat. Az ilyen üres kalóriák testszöveteinkbõl vonják el az ásványi anyagokat, így az egész testünkre hatással vannak.
Az egyszerû cukrok hatásai: a májban ez a cukor glikogén formájában tárolódik, de mivel a máj kapacitása korlátozott, a fölösleges glikogén a véráramba jut szabad zsírsav formájában. Ezek a szabad zsírsavak a test minden részébe eljutnak, és zsír formájában tárolódnak a legkevesbbé aktív területeken, pl: a mell, a has, a fenék és a combok. Ezek a szabad zsírsavak aztán az aktív szerveink körül mint a szív, a máj és a vese oszlanak el. A szervek mûködése lelassul, így könnyen magas vérnyomás is kialakulhat.
Amennyiben ezeket a feldolgozott cukrokat fogyasztod, amelyek nem tartalmaznak megfelelõ mennyiségû zsírt, fehérjét, vitamint és enzimeket, a vércukorszinted megemelkedik. A tested inzulin kiválasztásával reagál, mely lecsökkenti a vércukorszintedet. Sajnos, a visszacsatolás, mely elmondaná az agynak, hogy a vércukorszint normalizálódott lassú, így hipoglikémia, azaz alacsony vércukorszint állapotába kerülünk. A szervezetnek erre válaszolnia kell, hiszen az agy nem kap megfelelõ mennyiségû cukrot, kóma állapotába kerülhet. Ez a vészreakció a stresszhormon, a kortizol kiválasztást vonja maga után. Eközben éhesnek és fáradtnak érezzük magunkat. A kortizol tehát glykogént szabadított fel a májból, hogy emelkedjen vércukorszintünk.
Ez a hullámvasút, mely egész nap tart, ahhoz vezet, hogy szervezetünk sejtjei elfáradnak, és érzéketlenné válunk az inzulinra. Ez az elsõ lépés a cukorbetegség felé.
A só létfontosságú az emberi szervezet számára. A só tartja fenn a savasságot a testben, és szabályozza a vércukorszintet. Az emésztésben is fontos szerepet játszik. Tisztítja a tüdõt, segít az izomgörcsök ellen és az erõs csontozat kialakításában.
Vannak finomított és természetes sók. A feldolgozatlan tengeri só nagyon hasznos a szervezetnek, mert fontos szabályozó és tápláló funkcióval bír, míg az asztali sók más anyagokkal,. szódium acetáttal, dextrózzal vagy alumíniummal vannak dúsítva.
Só és az egészséged: eléggé ellentmondásos a témakör. A túl sok só fogyasztása magas vérnyomáshoz vezet, és növekszik a szívbetegségek valószínûsége is. (Bár a kutatások többnyire a finomított sóval kapcsolatosak. )
A víz legfontosabb szerepe, hogy fenntartsa szervezetünk stabil mûködését, segíti a szervezetet tápanyaghoz jutását, valamint a salakanyagok eltávolítását. Ha vizet vásárolsz, tárold azt sötét, hûvös helyen, üvegben. Mindig fogyassz szobahõmérsékletû vizet, hiszen a folyadék addig van a gyomorban, amíg el nem éri a testhõmérsékletet. Az optimális vízfogyasztási mennyiséget úgy lehet meghatározni, hogy a testsúlyt szorozzuk 0,33-mal, azaz minimum 2,5-3 litert, de sportolóknál akár 4-5 litert is.
Földünk kétharmad részét víz borítja, de csak három százaléka édesvíz, és annak is csak egy százaléka elérhetõ. A víz minden élõ szervezetnek és szinte valamennyi élelmiszernek a legfontosabb alkotórésze. Az emberi szervezetben a víz sokféle szerepet tölt be. Mivel az anyagcsere folyamatok kizárólag vizes közegben mennek végbe, az életmûködés fenntartásához nélkülözhetetlen. Oldószere és szállítóközege a különbözõ vegyületeknek, fontos szerepet játszik az anyagcsere közbensõ és végsõ termékeinek szállításában és kicserélõdésében.
Érdemes otthon vízszûrõ rendszert beszereltetni, nemcsak ivás közben, hanem a fürdõvízen keresztül is méreganyagok jutnak a szervezetedbe. Az ásványvizet tárold sötét, hûvös helyen, és üvegben, ha lehetséges. Fogyasszál szobahõmérsékletû vizet, hiszen a gyomorban addig van ott, míg el nem éri a testhõmérsékletet.
Az alkoholnak nagyon kicsi a táplálkozási haszonértéke. Nagyon gyorsan felszívódik a gyomorban és a vékonybélben, a májat rendkívüli módon megterheli, a vércukorszintet csökkenti, ha például üres gyomorra fogyasztjuk. Az alkohol üres kalóriáival megakadályozza rengeteg vitamin és ásványi anyag felszívódását. Rendszeres fogyasztása esetén, fõleg amikor fehérje és zsír nélkül fogyasztjuk, ami lelassítaná a felszívódását, sok kárt okozhat a gyomorban, a vékonybélben és az emésztõrendszerben.
Ha tehetjük, ne igyunk üres gyomorra alkoholt, mert hipoglikémát okozhat. Az alacsony cukorszintre a szervezetünk válasza: együnk azonnal, amint csak lehet! Ha alkoholt fogyasztasz, mértékkel tedd, és lehetõség szerint mindig egyél mellé valamit, ami zsírt vagy fehérjét tartalmaz pl. sajtot, diót, húst.
Az alkoholok közül a vodkának és whiskey-nek a legalacsonyabb a szénhidráttartalma, a borban, a likõrökben és a koktélokban általában rengeteg cukor van!